Csütörtökön 2 nagyon kedves hölgy jött szakértőként a Viktor Speciális Otthon (Sződliget) dolgozói. Ők voltak azok akiknek meg kellett állapítaniuk a velem való beszélgetés során, hogy miben kell nap mint nap segíteni a fiamnak... (tudjátok az kevés, hogy örök életében támaszra van szüksége).

Mindegy legalább tényleg kedvesek voltak és megint "megdolgoztunk" Sebivel a 25 650 Ft-ért amit sorstársaim simán megkapnak.

Ezek a beszélgetések felzaklatják a lelkivilágomat, mert újra és újra felszakadnak sebek ami minden napos rutin az ilyenkor látszik, hogy milyen kemény... és nem is azért, mert nehéz segíteni hanem, mert lelkileg fel kell dolgozni, hogy az én 16 éves 100 kilós 7 éves fiam nem csajok után fut... hanem a láthatatlan buszain utazik az utcán például és lóg a mászókán a nagy testével a 4-7 évesek mellett.

Az egész fárasztó volt, ezért is szerettem volna ha hétfőn jönnek, mert a 7 hónapos Alvin végig a kezemben volt és közben többször ki kellett mennem ezért-azért.

A nappali ajtót nem csuktam be, mert közben azért fél füllel kintre is kellett figyelnem, mivel Márk is csibészkedik. Sebit ezért próbáltam a szobájába terelni, de mivel hallotta, hogy megint róla van szó (ez mostanság nagyon zavarja) hallgatózott a Márk szobájában. Mielőtt kimentem éppen azt kérdezték, hogy a fésülésben kell e segíteni? (Igen, ilyen részletekbe menőkig kikérdeztek!!) Szóval mentem szólni Sebinek, hogy menjen a szobájába és játszon a GTA IV-el, (ezt nevezi ő szémítógépezésnek, mivel 4 éve játszik vele, többször végig játszotta szerintem már csukott szemmel is menne neki) és mondta, hogy nem ő most megy fésülködni... persze nem is igazán kell neki, mert mindig rövid a haja, de ez is olyan amit magától nem csinál. Akárcsak az arca szappannal való lemosása.

A lényeg, hogy az egyik szakértő hölgy azt mondta, hogy ő azt fogja írni a szakvéleményébe, hogy a tartós gondozás és ápolás ténye fennál. Az ügyintézőnek augusztus 22.-én kell határozatot hoznia ez alapján.

A csütörtöki nap után eldöntöttem, hogy az én fiamat nem teszem ki mostanában ilyen "élményeknek" teljesen kiborult, lementünk utána a játszóra lefeeküdt a padra befele fordult és nem akart csinálni semmit. Nehéz kirángatni ebből és kibírhatatlanul nehéz abba szép kék szemeibe nézni amiből sugárzik a szomorúság. Amiért megint róla volt szó az autizmusról és kérdezgették ami szintén felzaklatta.

persze folytatom a harcot jövő héten csütörtökön a harcot az igazamért, mert ha most megállapították, akkor tavaly is meg kellett volna, hiszen mindez tavaly is fenállt.

De egy biztos, bárki megnézheti az összes orvosi papírunkat, de a gyermekemre rá sem nézhet!!!!!

ELÉG volt ebből!!!

Szóval most várjuk a hétfőt, amikor az ügyvédem aki szintén egy sorstárs és teljesen ingyen segít bemegy az ügyintézőhöz és remélem választ kapunk arra is milyen jogalapjuk volt a teljesen jogtalan környezettanulmányra??? !!!!

Csütörtökön pedig kiderül mennyire határozott a Bírónő és mer e dönteni? Mivel ő ki van rendelve augusztus végéig van, ha megint halasztja valamiért az ítélethozatalt akkor egy teljesen idegen Bíró veszi át az ügyet...

Szóval elfér a drukk!! :)